fukcius Inc.

- És most jó?
- Éssel nem kezdünk mondatot. És most jó. Felkelek a földről, körbenézek, és látom, hogy ez jó. Hogy mi? Hát ahogy telnek az évek, és tönkre megy minden, szépen, egymás után. Mindent elvesztek, vagy ha nem, akkor ellopják tőlem. Ha nem, akkor eltörik vagy elszakad.
- És ez szomorú.
- Igen. Nem jó, az előbb csak a hecc kedvéért mondtam, hogy az. Én annyi barátnőt, várost, telefont és pulóvert hagytam el, és annyian haltak meg körülöttem, hogy már értem a fényképek értelmét, és megpróbálok senkit sem bántani. A bűn ugyanis az, ha bántasz valakit, nem az, ha hazudsz neki.

Óvakodj a bűntől, fiam, mert a bűnös szomorú és magányos, mert bűnében nem osztozhat senkivel. A szívét keserűség tölti el, mert nincs aki feloldozza bűnei alól. Nincs, mert a bűn az ember lelkében születik, így megnyugvás is csak a lélek kegyelméből fakadhat. A bűnös ettől rendszerint szarul érzi magát – tette még hozzá a bíboros, miközben az esti napba nézett hunyorogva, és élvezte, ahogy az utolsó sugarak az arcát simogatják.