Na, ezzel a képpel szemléltetem a politikusokat. Nem az a lényeg, hogy egy részük egy irányba néz, a többiek meg tök másfelé. Nem is azt emelném ki, hogy mindegyik egy rémisztő, öntelt, buta paraszt, akiknek nincs szeme.
A legfontosabb, hogy mindegyik egyforma, és ez most nem a dolgok kényelmes leegyszerűsítése lustaságból vagy tájékozatlanságból. Azért mondom ezt, mert elég régen figyelem őket, és erre jutottam.
Figyeld csak: nem mondanak semmit, de jobb, ha tőlem tudod: ha beszélnének, se számítana semmit. Az egyik liberálisnak mondja magát, a másik konzervatívnak, az egyik a szabadverseny elkötelezett híve, a másik protekcionista, de ez az ég világon semmit nem jelent. Annyi a jelentősége, mint a focicsapatoknál a mez színének. Az egyiknek ez jutott, a másiknak az. A politikai pártok újabban már meg sem osztják velünk a programjukat, és már mi sem kiváncsiskodunk. Szavazni is aszerint kell, hogy éppen kinek áll a zászló (a Fidesznek, pedig szívem szerint fölrugdosnám őket egyesével).
Mostantól vitatkozni sem érdemes, nincs is miről beszélni. Döntési helyzetben sem vagyunk. Húsz év alatt eljutottunk oda, hogy nincs hatásunk a politikára, ezek a fémesen csillogó zombik pedig folytatják menetelésüket a semmibe, és mellesleg eljuttatják valahová Magyarországot.
- Hagyjál már, most mit okoskodsz itt, semmi szükség a keserűségedre, menj el pártaktivistának, ha nem tetszik valami.
- Ó, nem erről van szó, szerintem ez az automatizmus egészen fantasztikus. Nekem igazából bejön, és így legalább gondolkodni sem kell.
- Na látod.
- Ja, ja, csak ezt mondom, pont, hogy látom. De akkor te is látod, ugye?
- Persze, én mindent látok. Tekerünk egyet?
- Tekerjünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése